Vértesi Erőmű ZRt.

Cím: 2841 Oroszlány, Pf. 23.
Telefon: (06-34) 360-255
Fax: (06-34) 360-882
E-mail: vert@vert.hu
Internet: vert.hu

A Társaság története egyidős a villamosenergia-iparral. A Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság közvetlen jogelődeit sorra véve egészen a XIX. századig jutunk el, amikor a szén kitermelése alapvetően kézi erővel történt. A Vért jelenlegi két telephelye a Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Erőmű.

 A Márkushegyi Bányaüzem

Márkushegyi Bányaüzem az oroszlányi szénmedencében helyezkedett el 45,2 négyzetkilométeres bányatelken.01

A medence széntermelése 1965-ben érte el a maximumát, 3,55 millió tonna szén felszínre juttatásával, összességében 2014. december 21-ig – a márkushegyi termelés leállításáig – több mint 139 millió tonna széntermelésre került sor.

Az eocén program keretében létesült Márkushegyi Bányaüzem kivitelezése 1976 tavaszán indult, majd az üzem 1981. április 1-jén lépett termelésbe. A 2010-es évek elejére hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája lett, működési ideje alatt 44,1 millió tonna szenet termelt.

A bányatelek („Pusztavám VI.-szén” védnevű bányatelek) a Vértes hegység nyugati előterében Pusztavám és Bokod falvak között helyezkedik el. A bányaüzem a mintegy 200-550 m mélységben előforduló, eocénkorú barnaszén kitermelését végezte. A művelt területeken a szén előfordulás általában kéttelepes, de a 2000. év után termelő Kőhalmi bányamezőben már egytelepes kifejlődésű volt, a szén fűtőértéke 16.000-21.000 kJ/kg.

Az alkalmazott technológia (széleshomlokú, hazafelé haladó, komplex gépesítésű, omlasztásos frontfejtés) alapján a munkafolyamatok teljes körűen gépesítettek voltak a fejtésekben, illetve a vágathajtási munkahelyeken. A termékszállítás gumihevederes szalagpályákon, a segédanyag-szállítás függősínes vonatszerelvényekkel valósult meg. A külszíni kapcsolatot három függőleges- és egy lejtős akna biztosította.

A bányában termelt nyersszén megfelelő méretre történő aprítása és az erőműnek szükséges homogenizálás, fűtőérték-beállítás a földalatti osztályozóban történt. A teljes szénfeldolgozási technológiai mű a környezeti hatások mérséklésére – Európában egyedülálló módon –, a föld alatt üzemelt, innen már minőségileg és mennyiségileg beállított termék került a külszínre, majd mintegy 12 km összhosszúságú külszíni szalagpálya-rendszeren az Oroszlányi Erőműbe.

A Magyar Kormány vállalt kötelezettséget a Márkushegyi Bányaüzem termelésének leállítására és a teljes bányaüzem rekultivációjára, ezért kérte az EU Bizottság jóváhagyását a szénipari szerkezetátalakítási támogatás (szénfillér) folyósításához.

A rekultivációra és bányabezárásra a Veszprém Megyei Kormányhivatal bányahatósága által VBK/215-11/2015. sz. határozatában előírtak – mely tartalmazza a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 64671/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását is.

2018. december 20-án a Bányafelügyelet és az elsőfokú környezetvédelmi, illetve vízügyi hatóság közösen helyszíni szemlét tartott a Márkushegyi Bányaüzem telephelyein. A helyszíni szemlén jelenlévők az elvégzett bányabezárási és tájrendezési munkákat elfogadták, kifogást nem emeltek. A Társaság betartotta a Bányabezárási Műszaki Üzemi Tervben, és a bányabezárásra vonatkozó környezetvédelmi határozatban foglaltakat, a kötelezettségeit határidőre teljesítette. Ezt a Veszprémi Kormányhivatal VE-V/001/2840-11/2018. sz. határozatával elfogadta. A határozatban foglaltak alapján a bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezést végrehajtotta, a bányászati tevékenységet befejezte. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – első fokú vízügyi hatóságként – 35700/202/2019. ált. sz. szakhatósági állásfoglalásában a rekultivációt előírások nélkül elfogadta.

A Márkushegyi Bányaüzem és a korábban művelt bányák, valamint a bányákhoz kapcsolódó, igénybevett területek rekultivációja kötelezően előírt feladat.

A munkák gondos végrehajtását példázza a bezárt XX-as Bányaüzem területén létrehozott bányászati múzeum és a kimerült Dobai külfejtés helyén kialakított csodálatos környezetű tó.

A Vértesi Erőmű Zrt. törekvése, hogy ne hagyjon maga után tájsebeket.

Az Oroszlányi Erőmű

Az ország villamosenergia-igényének növekedése következtében az Oroszlányon és környékén fellelhető energetikai szénre alapozva, 1958. elején jelenik meg alap tervfeladatként egy 3×50 MW teljesítőképességű erőmű építése. A tervek már elkészültek, amikor 4×50 MW-ra növelték az erőmű teljesítményét. 1958 végén folyamatosan beindul az építkezés. 1960 őszére készült el a hűtőtó völgyzáró gátja, megkezdődött a tó feltöltése. (Az erőmű hűtő- és egyéb ipari-víz igényének kielégítésére az Által ér duzzasztásával hűtőtó létesítésére került sor. A tónak kettős célja van; hűtés és tárolás. Az erőmű kondenzátoraiban felmelegedett hűtővizet felületi párologtatás, és a tó befolyásával történő keveredés útján hűti.)02

1961 októberében a víz szintje elérte a 169 m Adria feletti magasságot. Ebben az évben üzembe helyezték az 1. sz. blokkot, majd félévenként a többit is.

A 4×50 MW-os erőmű a kor fontos alaperőműveként magas kihasználással működött. A tervek és a létesítés a korabeli műszaki színvonalon valósultak meg, több kiemelkedő műszaki megoldást is alkalmaztak. 1978 telén Oroszlány város először részesült az erőműből biztosított hőenergiából, beindult a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás. Az erőmű látta el kogenerációs távhővel az Oroszlány és Bokod lakótelep fogyasztóit igen kedvező hő áron, amellyel az ország három legolcsóbb távhőár közé tartoztak az oroszlányi díjak.

Az 1970-es évek elején megkezdődött annak vizsgálata, hogy a 200 MW-os bővítés milyen áron végezhető Oroszlányban. Az 1980-as években bebizonyosodott: ha nincs bővítés, akkor rekonstruálni kell az Oroszlányi Erőművet.

1990 nyarára az Oroszlányi Erőmű négy üzemelő blokkal, a szenes rekonstrukció után nagy megbízhatóságú, 240 MW villamosenergia és 84 MW hőenergia kapacitású termelő erőművé vált.

A 2002. március 12-i kormányülésen pozitív döntés született a Vért hosszú távú továbbműködését érintő ún. retrofit programról. A magyar és az uniós előírások értelmében ugyanis 2005. január 1-től megengedhetetlen a káros anyagok korlátot meghaladó levegőbe bocsátása. Ezért vált szükségessé az Oroszlányi Erőmű füstgáz-kéntelenítőjének megépítése, blokkjainak megújítása. A 2002-2004 között megvalósult a nedves mészkő-gipsz technológiával működő füstgáz-kéntelenítő létesítése. A beruházás előkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által igyekeztek megfelelni a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak.

Az Erőmű fő technológiai berendezésein az elmúlt években, 2005-2008 között végrehajtott – környezetvédelmi célokat is szolgáló – beruházás eredményeként az 1-es és 2-es kazán kiegészítő fluidizációs tüzelőberendezést kapott, melyekben – nemzeti célokat is szolgálva – tetemes mennyiségű biomassza is hasznosítható. A 3-as és 4-es kazán szintén alkalmas részarányban, mezőgazdaságból származó biomasszák elégetésére. Ezekkel a beruházásokkal az Oroszlányi Erőmű vált hazánk első működő biomasszát is tüzelő erőműévé.

A Vértesi Erőmű Zrt. 240 MW beépített teljesítményű Oroszlányi Erőművének működési engedélyét – figyelemmel a főberendezések maradó élettartamára –, a Magyar Energia Hivatal 2020. december 31-ig adta ki.

2016. január 1-től bevezetett még szigorúbb környezetvédelmi normáknak a Vértesi Erőmű Zrt. csak egy újabb nagy beruházással tudott volna megfelelni, de a tulajdonos az Oroszlányi Erőmű villamosenergia termelésének szüneteltetése mellett döntött. A jelenleg érvényben lévő H575/2019-es MEKH határozat értelmében, 2020. december 31-ig a Vértesi Erőmű Zrt. Oroszlányi Erőműve a „Villamosenergia-termelési tevékenységét szünetelteti”. Az Erőmű 2015. december 31-én termelt utoljára villamos energiát. Blokkjai fagymentesítve, konzerválva lettek. Jelenleg a berendezések állagmegőrzése, a telephely fenntartása van folyamatban.

 

A Vértesi Erőmű Zrt. honlapja: www.vert.hu