Történetünk

A magyarországi villamosenergia-szolgáltatás és az MVM története

A magyar villamosítás első hatvan éve (1884-1945)

asdfA magyarországi villamosítás történetére jogos elégedettséggel tekinthetünk vissza, hiszen két évvel a világ első közcélú villamos művének New York-i üzembe helyezése után a Monarchia Magyarországában, 1884-ben, Temesvárott létesült általános célú villamos mű. A mai Magyarországon a mátészalkai villamosítás 1888-ban, Párizséval egyidejűleg indult el. Ettől kezdve beszélhetünk magyar villamosenergia-iparról is.

A villamosítás rohamosan terjedt a századvégi Magyarországon. A legjelentősebb lépés Budapest közcélú villamosítása volt 1893-ban, ezt követték a vidéki nagyvárosok.

A századforduló időszakában a helyi kezdeményezések gyors fejlődést eredményeztek, és a villamosenergia-felhasználás növekedése jelentős ütemű volt. 1900-ig mintegy 40 villamos erőmű létesült. Az átlagos blokknagyság akkoriban mindössze 1 MW körül volt. Az erőművek többsége kőszénnel működött, de számos vízerőmű is épült.

A főváros, a nagyobb városok és a községek saját villamos műveket tartottak fenn, az egyéb erőművek és elosztó vállalatok magántulajdonban voltak. Az erőművek szigetüzemben működtek, a villamos energia minősége szolgáltatási körzetenként változott. Az erőművek között kooperáció nem volt lehetséges.

Az országosan egységes szabályozást az 1931-ben elfogadott villamos energia törvény vezette be.  A harmincas években készült el az első műszaki biztonsági szabályzat is. A villamos művek érdekvédelmét a Magyar Villamos Művek Országos Szövetsége látta el.

A jellemző blokknagyságot a Kelenföldi Hőerőmű akkor korszerűnek számító 30 MW-os gépei jelentették. A villamosított városok és községek száma 1935-ben 999, 1945-ben pedig 1255 volt.

1945-ben a villamosenergia-fogyasztás mélypontra zuhant. A háborús események miatt megrongálódott közcélú és üzemi erőműveket, valamint a villamos hálózatokat a villamos művek dolgozói aránylag gyorsan kijavították. Ennek elősegítésére a 20 MW-nál nagyobb teljesítményű közcélú erőműveket államosították. A szénbányák helyre állítása, termelésének növelése biztosította a tüzelőanyag ellátást is.

A villamosenergia-rendszer egységesítése, az MVM létrejötte, szocialista tervgazdaság (1945-1990)

  • Egységes rendszer létrehozásafgd

    A szigetüzemben működő erőművek egységes rendszerbe szervezése, a háború után meginduló gazdasági fellendülés növekvő villamosenergia-igényének kielégítése más európai országokhoz hasonlóan szükségessé tette az egységes villamosenergia-rendszer létrehozását.

    Ez Magyarországon az 1948-ban végrehajtott teljes körű államosítással, az Állami Villamossági Rt. létrehozásával kezdődött. 1949-ben alakult meg a nagy és középerőművek központi irányító szerve, az Erőművek Ipari Központja, majd 1951-ben a hat, ma is működő regionális áramszolgáltató, 1954-ben létrejött az Erőmű Tröszt. A magyar villamosenergia-rendszer (VER) ténylegesen öt erőmű 120 és 60 kV-os távvezetékeken, 1949-ben kezdődött kooperációjával született meg. Ennek üzemirányítására jött létre 1949-ben az Országos Villamos Teherelosztó.

    Az elosztóhálózatokat, amelyek a szigetüzemi rendszerekben számos változatban készültek (egyenáram, váltóáram, ez is többfajta periódussal és igen sok feszültségszinttel), szabványos jellemzőkre alakították át. A középfeszültségű elosztóhálózat a városokban jellemzően kábeles, vidéken szabadvezetékes hálózattá fejlődött. Létrejött a 120 kV-os főelosztóhálózat, amely az ellátási területek súlypontjaiba továbbította a kialakuló alaphálózatról átvett villamos energiát.

  • Erőltetett fejlesztés

    A szocialista iparosítás éveiben igen nagy erőfeszítést igényelt a növekvő villamosenergia-igények kielégítése. Az iparosítás erőltetése miatt az igények gyorsabban növekedtek, mint az erőművi kapacitás, és a teljesítményegyensúly megbomlásának elkerülésére rendszeressé váltak a frekvenciacsökkentések, majd a fogyasztói korlátozások. A teljesítménymérleg egyensúlyát új erőművek létesítésével, az 50-es években Csehszlovákiával, majd Jugoszláviával létrehozott nemzetközi összeköttetéseken keresztül villamos energia importjával javították. A fogyasztók ellátásának előbbi eszközökkel történő korlátozása helyett a 60-as évektől a közgazdasági eszközökkel (az igénybe vehető teljesítmények előírása) történő szabályozást alkalmazták, amelyben a tényleges vételezést rögzítő technikai segédeszközök bővülő alkalmazása is segített. Az automatikus terheléskorlátozás bevezetésének köszönhetően a magyar hálózaton rendszerbomlás sohasem következett be, miközben az éves fogyasztói korlátozás 0,2 ezrelék alatt maradt.

  • Villamos Energia Törvény, MVMT megalapítása

    Az iparág működésében lényeges változást eredményezett, hogy egyrészt 1962-ben elfogadták a villamosenergia-rendszer tervgazdasági feltételrendszernek megfelelő szabályozására a villamos energia törvényt, másrészt, hogy 1963-ban a francia villamos művek szervezetének mintájára létrejött a Magyar Villamos Művek Tröszt, amely átvette az Erőmű Tröszt vállalatait, valamint a hat regionális elosztó vállalatot és az alaphálózatot üzemeltető társaságot is. Az MVMT feladata a teljes magyar villamosenergia-rendszer műszaki-gazdasági irányítása volt. A villamos energia törvény az ellátás biztonsága érdekében a termelési tervek, export-import mennyiségek tekintetében a végső döntést az illetékes miniszter hatáskörében tartotta.

    A regionális elosztó vállalatoknál háromlépcsős üzemi szervezet kialakítására került sor. Ez a korábbi, még a szigetüzemi villamosenergia-ellátásból örökölt körzetszerelőségek helyett létrehozta a kirendeltség, üzemigazgatóság, ÁSZ-központ szervezeteket.

  • Villamosítás lezárása, kiegyenlített fejlődés

    tztAz ország villamosítása 1963-ban fejeződött be, az utolsóként villamosított község Aporliget volt, közel az elsőként villamosított Mátészalkához. Továbbra is ellátatlan maradt azonban számos tanya, amelyek villamos energia ellátása jelenleg is megoldatlan, illetve csak helyi megoldásokkal történik.

    A rendszerváltásig tartó további időszakot is az igények gyors növekedése jellemezte. Ezt egyrészt újabb, egyre nagyobb egységteljesítményű erőművek (Oroszlány, Bánhida, Visonta, Százhalombatta, Tiszaújváros telephelyeken) létesítésével, illetve – az elsősorban a Szovjetunió villamos energia rendszeréhez kapcsolódó – nemzetközi összeköttetések fejlesztésével fedezték.

    Az erőművek létesítése döntően a hazai energetikai gépgyártásra támaszkodott. Az 50-es évek végére a Tiszapalkonyai, Oroszlányi Erőművekben 50 MW-os, a 60-as évek közepén, végén a Bánhidai, Gyöngyösi Hőerőművekben 100 MW-os hazai fejlesztésű berendezések kerültek üzembe. A Gyöngyösi Hőerőmű a Heller-Forgó féle légkondenzáció hazai erőművi alkalmazása szempontjából is újdonságot jelentett. Miután a hazai gépgyártás a fejlesztési igényekkel csak részben tudott lépést tartani, a Dunamenti Hőerőműben a 150 MW-os blokkok telepítésére orosz szállításból került sor, az ugyanitt és a Tiszai Hőerőműben létesített 215 MW-os blokkok kazánjait pedig Csehszlovákiából importáltuk. A kezdetben csak hazai barnaszénre, majd a Gyöngyösi Hőerőműben külfejtésű lignitre alapozott villamosenergia-termelést a Dunamenti és Tiszai Hőerőművek esetén a Szovjetunióból csővezetéken keresztül érkező kőolajat feldolgozó helyi olajfinomítók maradékát is hasznosító szénhidrogén bázisú erőmű létesítés követte.

    Az előbbi fejlesztésekhez a gyártók licence megállapodásokat kötöttek vezető nyugati társaságokkal, a gyártáshoz korszerű, nagyteljesítményű gyártóberendezéseket vásároltak és ennek eredményeként a hazai energetikai gépgyártás felkészült a nagyobb teljesítményű (pl.: 500 MW-os bükkábrányi) energetikai berendezések gyártására is. Erre azonban az atomenergia alkalmazása, illetve a rendszerváltás következtében visszaeső energiaigények miatt már nem került sor.

    Az 50-es években elkészült 120 kV-os összeköttetéseket követően, 1962-ben 220 kV feszültségszinten megindult a kooperáció a Szovjetunióval is. Ekkor alakult meg a KGST-országok Villamosenergia Rendszereinek Egyesülése és ennek központi teherelosztója a CDU Prágában. 1968-ban a magyar és az UCPTE együttműködéshez tartozó osztrák energiarendszer között is létrejött az összeköttetés kettős, 220 kV-os távvezetékkel, amely előnyös villamosenergia-cserét tett lehetővé. A két villamosenergia-rendszer közötti átkapcsolást a magyar találmányú átkapcsoló automatika rendkívüli módon leegyszerűsítette. A villamosenergia-igények növekedése egyre nagyobb feszültségszinten történő kooperációt igényelt, így a szovjet-magyar együttműködés 1967-ben 400 kV-os távvezetékkel, 1978-ban pedig elsőként Európában a 750 kV-os távvezetékkel bővült. A 90-es évek elején az osztrák hálózat keleti pontján üzembe helyeztek egy egyenáramú állomást, amely szükségtelenné tette a rendszerek közötti gyakori átkapcsolást.

    1988-ban a magyar rendszer csúcsterhelésének közel harmadát fedezte a szovjet import. Az erős keleti hálózati kapcsolatok révén kiszolgáltatottjává is váltunk a szovjet rendszer hiányos teljesítménytartalékainak és frekvenciaingadozásának. Ez rendszeresen a névleges 50 Hz-nél lényegesen kisebb hálózati frekvenciát eredményezett.

    A növekvő villamosenergia-igények kielégítése az erőművek és hálózatok fejlesztése mellett az erőművek leggazdaságosabb üzemeltetését is igényelte. Ezt a növekményarányos terheléselosztás biztosította. A feladatok bővülése igényelte és a számítástechnika fejlődése lehetővé tette az energiarendszer korszerű folyamatirányító számítógépes rendszerének kialakítását, amelyet 1978-ban a kelet-európai tagrendszerek egyesüléséhez tartozó országok (CDU) közül elsőként valósítottunk meg. Ez az import-export szaldó pontos betartásához szükséges frekvencia- és csereteljesítmény-szabályozást is automatizálni tudta.

  • Atomerőmű létesítés

    Az atomenergia hazai alkalmazására és a Paksi Atomerőmű szovjet gyártmányú 440 MW-os blokkokkal történő létesítésére 1966-ban jött létre nemzetközi megállapodás. A bőséges szénhidrogén kínálat miatt az 1970-ben megkezdett beruházást 1971-1974. közötti időszakra leállították. Az erőműépítés csak a kormány 1976. júniusi határozata alapján, nagyszámú hazai és szovjet energetikai szakember részvételével 1977-ben folytatódott. Az egyes blokkok 1982-1987. között léptek üzembe.

Rendszerváltás, privatizáció (1991-2000)

  • Szervezeti átalakulás

    Az MVMT 1991 végéig működött tröszti formában, 1992-ben részvénytársaságok kétszintű rendszerévé alakult át, melynek felső szintjét a tulajdonosi és az irányítói szerepet is betöltő MVM Rt., a második szintet pedig az önálló erőművi, és az áramszolgáltató társaságok, valamint a hálózatfejlesztéseket végző OVIT jelentette. A társaságok együttműködését Alapszerződés rögzítette, a kereskedelmi kapcsolatok belső árrendszeren alapultak, miközben a végfelhasználói árakat az államigazgatás szabályozta. A rendszerváltozás a villamos energia igények jelentős csökkenésével is együtt járt, importunk a töredékére esett vissza.

  • Szénbányák integrációja

    A gazdasági szerkezetváltás következtében a nem energetikai szénfelhasználás jelentősen visszaesett, emellett a szénhidrogén árak csökkenése, a liberalizált piaci beszerzés lehetősége versenyképtelenné tette a drága, mélybányászati szenet felhasználó erőműveket. Így a hazai bányavállalatok működése veszteségessé vált, a társaságokat a megszűnés veszélye fenyegette, miközben a villamosenergia-iparág nem nélkülözhette a szénbázisú villamosenergia-termelést. A megoldást az integrált bányászati-erőművi vertikumban gazdaságosan működtethető bányák átvétele, erőművi társaságokba történő integrálása jelentette. Az integráció 1993. végén befejeződött és ezzel az évtized végéig a bányák és a széntüzelésű erőművek működése rendeződött.

  • Reguláció módosítása, privatizáció előkészítése

    Az 1990-es évek elején, a rendszerváltást követően a hazai energiapolitika – az ellátásbiztonság fenntartása mellett – a legkisebb költség elvének érvényesítésére és a magántőke új erőművi kapacitások létesítésébe, meglévő erőművek környezetvédelmi felújításába, az energetikai infrastruktúra fenntartásába és fejlesztésébe történő bevonására törekedett. Az ellátásbiztonság garantálása, illetve a befektetések vonzóvá tétele, valamint az eltérő költségszintek intézményes kiegyenlítése érdekében jó megoldásnak tűnt az egyvásárlós „single buyer” működési modell. Ennek rögzítését és a piaci környezetben is átlátható szabályozás megteremtését szolgálta az 1994-ben elfogadott új Villamos Energia Törvény, amely az engedélyezési, árszabályozási feladatok ellátására a Magyar Energia Hivatalt is létrehozta. A társaságok részére a Hivatal termelői, szállítói, elosztói működési engedélyeket adott ki. Az MVM Rt. a kizárólagos vásárlói feladatot ellátó szállító engedélyt kapta meg. Ez alapján feladata az ellátásbiztonság garantálása, ennek érdekében az együttműködő rendszer üzemirányítása, a nagykereskedelmi feladatok ellátása, az átviteli hálózat fejlesztése, az ellátásbiztonság érdekében szükséges új erőművi kapacitások lekötése, ehhez erőmű létesítési tender szükség szerinti kiírása volt, a szállító export-import monopóliummal rendelkezett.  A privatizáció előkészítése a korábbiaktól eltérő elszámolási mérés kialakítását is igényelte. Ennek megvalósításával lehetővé vált az egyes erőművi gépegységektől vásárolt, illetve az egyes áramszolgáltatóknak értékesített villamos teljesítmény és energia folyamatos mérése és elszámolása.

  • Privatizáció

    A tulajdonosi struktúrában, a társaságok közötti kereskedelmi kapcsolatokban lényeges változást eredményezett az 1995 végén végrehajtott privatizáció. Ehhez a villamos energia törvényhez kapcsolódó jogszabályok, közöttük az ármegállapítás szabályait rögzítő kormányrendelet, a rendszer új típusú műszaki együttműködését szabályozó Üzemi Szabályzat, és az egyes társaságok üzletszabályzatai mellett szükség volt a hosszú távú kapacitás lekötési (HTM) és villamosenergia-vásárlási megállapodások megkötésére is, melyek, a befektetők üzleti kockázatainak minimalizálását célozták. Az első, Magyar Energia Hivatal által végzett költség felülvizsgálaton alapuló ármegállapításra 1997. január 1-ével került sor. A meghirdetett árak az azonos alapelvek ellenére a várható jövedelmezőség tekintetében megkülönböztették a magán- és állami tulajdonú társaságokat az utóbbiak hátrányára.

    A privatizáció érintette a társaságok működését, átszervezésük anyavállalati mintára, a kiszolgáló tevékenységek kiszervezésével történt. Az iparág 1995-ös, bányák integrációját követő 43083 fős létszáma 2005-re 20723-ra csökkent.

  • UCTPE csatlakozás

    A nemzetgazdaság piacgazdasággá történő átalakítása a villamosenergia-ellátás minőségének javítását is szükségessé tette. Erre a kontinentális, UCPTE villamosenergia-rendszerhez történő csatlakozás kínált lehetőséget, amely új működési filozófia, hálózati és erőművi tartalék kapacitások megteremtését igényelte. A csatlakozást az 1993. novemberében, ukrán-orosz elszámolási vita miatt megszakadt KGST villamosenergia-ipari együttműködés ellehetetlenülése, az orosz villamosenergia-import teljes megszűnése is sürgetővé tette. A volt Szovjetunióval való együttműködést szolgáló távvezetékek kikapcsolása után Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország az együttes UCPTE csatlakozásra létrehozott úgynevezett CENTREL szervezet keretében működtek együtt. Miután a gazdasági visszaesés következtében a villamosenergia-igények csökkentek, a négy ország villamosenergia-rendszeréből kialakult rendszer együttműködés elegendő tartalékokkal rendelkezett, a korábbi CDU együttműködésre jellemző nagy frekvencia eltérések teljesen megszűntek. Az UCTPE szinkronüzeméhez történő csatlakozáshoz üzembe helyezésre kerültek az erőművi egységek primer szabályozói, megtörtént az átviteli hálózat felülvizsgálata az n-1 elv teljesítésére, lekötésre kerültek a szekunder tartalék biztosításához szükséges berendezések, illetve megkezdődött az ilyen feladatra alkalmas gyorsindítású gázturbinák létesítésének előkészítése. A kísérleti együttműködés 1995. októberében indult, a szekunder tartalék gázturbinák üzembe helyezésére 1998. decemberében került sor. A párhuzamos üzem megkezdésével feleslegessé vált az osztrák egyenáramú állomás.

    A CDU megszűnése és az UCPTE-hez történt csatlakozás az előbbieken túlmenően az üzemirányítás korszerűsítését is igényelte, amelyre az ÜRIK program keretében került sor. Lecserélésre került az Országos Villamos Teherelosztó számítógép rendszere, és az áramszolgáltatók körzeti diszpécser (KDSZ) szolgálatainál is az üzemzavarok gyors felszámolását elősegítő folyamatirányító rendszerek valósultak meg.

    Az időszak végére, több éves sikeres együttműködést követően az UCPTE (amely nevét a termelés kiválásával időközben UCTE-re rövidítette) rendes tagjává váltunk. A 2000-es évtized elején a CENTREL együttműködés is megszűnt.

  • Rendszerfejlesztés

    A 90-es években kidolgozott új erőmű építési koncepció szerint a villamosenergia-rendszernek elsősorban korszerű, rugalmas blokkokra volt szüksége. Ennek szellemében épültek meg a Dunamenti Erőműben és a Budapesti Erőmű kelenföldi telephelyén a kombinált ciklusú gázturbinás blokkok. A további fejlesztések a privatizációs megállapodásokban rögzített megújítási kötelezettségek, illetve a Villamos Energia Törvényben rögzítetteknek megfelelően az MVM Rt. által 1997-ben kiírt erőmű létesítési tenderen nyertes pályázatok alapján történtek. A tender 1999-ben kihirdetett eredményének alapján két további gázturbinás kombinált ciklusú blokk létesülhetett volna, ezek közül azonban csak az egyik került megvalósításra.

    Az MVM Rt. a 90-es években nagyszabású hálózatfejlesztési programot indított el, melynek fő célja a cég egyre intenzívebbé váló kereskedelmi tevékenységének támogatásán túlmenően a szükséges tartalékot biztosító, úgynevezett n-1 elv teljesítése. A további hálózatfejlesztések elsősorban azt célozzák, hogy a liberalizált villamosenergia-piac körülményei között is betöltse feladatát, egyúttal lehetőséget teremtsen az átviteli kapacitások növelése révén a bővülő kereskedelmi lehetőségek kiaknázására a piac valamennyi szereplője számára. A magyar nagyfeszültségű villamos átviteli hálózat korábban is jelentős nemzetközi kooperációs kapcsolatokkal rendelkezett, a további hálózatfejlesztések ezt a képességét növelik, erősítve a tranzit összeköttetéseket.

  • EU csatlakozás előkészítése, villamosenergia-piac liberalizálása (2000-)

    Liberalizáció előkészítése
    A villamosenergia-rendszer működésében újabb lényeges változást az EU csatlakozáshoz szükséges felkészülés, ennek részeként a villamosenergia-piac liberalizálásának előkészítése jelentette. Az EU-ban a villamosenergia-piac fokozatos megnyitása a 1996. decemberében elfogadott belső piaci irányelvvel kezdődött, ennek alapján a legnagyobb fogyasztók válhattak úgynevezett feljogosított fogyasztókká, amelyek részére a hálózatokhoz és a forrásokhoz való szabad hozzáférést biztosítani kellett. Az EU-hoz nem tartozó országként ez részben nehezítette együttműködésünket korábbi nyugati vásárlóinkkal, részben a bécsi székhelyű, ADWEST HgmbH villamosenergia-kereskedő társaság megvásárlásával lehetővé tette a szabadpiaci működési, kereskedelmi tapasztalatok megszerzését.

    A gazdaságpolitika a mielőbbi hazai liberalizáció érdekében 2001. végén új villamos energia törvényt fogadott el, amely kettős – liberalizált és közüzemi – piac szabályozásával lehetővé tette a részleges piacnyitást. Az ehhez szükséges részszabályozás elfogadása, és a liberalizált piac működéséhez szükséges technikai feltételek megvalósítása azonban csúszott, így a tényleges piacnyitásra csak 2003. januárjában került sor. A rendszerirányítás tevékenységének átláthatóbbá tétele érdekében, még a tényleges piacnyitást megelőzően, 2000. decemberében az integrált társaságba tartozó közüzemi nagykereskedő, kereskedő, illetve termelő társaságok pozitív diszkriminációs lehetőségének minimalizálására a rendszerirányítási tevékenység kiszervezésre került az erre a célra alapított MAVIR Rt-be. Miután az érvényes szállítói működési engedély a rendszerirányítási tevékenység végzésére is kiterjedt, a MAVIR Rt. feladatát kezdetben az erre vonatkozó, szállító engedélyessel kötött külön megállapodás alapján látta el. Az átviteli hálózati vagyon továbbra is az MVM Rt. tulajdonában maradt. A szabályozás a közüzemi fogyasztók ellátására változatlan formában fenntartotta a kizárólagos vásárló modellt.

    A korábbi engedélyek helyett termelői, átviteli, rendszerirányítási, kereskedői, közüzemi nagykereskedői, elosztói, közüzemi szolgáltatói engedélyek kiadására került sor. Megszűnt az export-import monopólium. A végfelhasználói árak minden költségelemet tartalmazó szabályozását az értéklánc szabályozott elemeinek (átvitel, rendszerirányítás, elosztás, közüzemi nagykereskedelmi energiaértékesítés, közüzemi energiaszolgáltatás) működését, valamint a támogatásokat (kötelező átvétel, szénfillér, stb.) finanszírozó egyedi díjelemek szabályozása váltotta fel. A piacnyitás kiteljesedésével, a határkeresztező kapacitásokhoz történő hozzáférés liberalizálásával egyre nagyobb mennyiségű, állandó költségeket nem tartalmazó árú, olcsó import villamos energia behozatalára került sor. 2002-ben az MVM Rt. a piacnyitásra készülve a feljogosított fogyasztók ellátására MVM Partner Rt. néven leányvállalatot alapított, amely rövid időn belül jelentős piaci részesedést ért el, részben pótolva a fogyasztók elvándorlásából adódó forgalom csökkenést.

  • Piacnyitás

    Az erőművektől a privatizáció idején kötött HTM-ek alapján átveendő villamosenergia-mennyiség áramszolgáltató társaságok részére történő továbbértékesítésére a fogyasztók elvándorlása következtében csak részben volt lehetőség, a feleslegessé vált teljesítőképességet, illetve az azzal megtermelhető energiát a közüzemi nagykereskedő nyilvános árverésen értékesíthette. A szerződéses átvételi költség és a piaci versenyben elért értékesítési bevétel különbözete a befagyott költség az erre létrehozott, a fogyasztók fogyasztásának arányában szedett díjelemből feltöltött, külön alapból megtérítésre került.

    A piacnyitás kedvező tapasztalatai alapján az EU-ban egyre inkább meghatározóvá vált az egységes európai energiapiac kialakítását szorgalmazó politikai szándék. Ennek elősegítésére 2003. nyarán új belső piaci irányelv elfogadásával hatályon kívül helyezték a belső villamosenergia-piac megnyitását megalapozó korábbi irányelvet. Az új szabályozás törölte a single buyer modellt, a hálózati hozzáférésnél a szabályozott formában történő hozzáférést engedélyezte, a korábban hatályban lévő alternatív megoldások közül csak a villamosenergia-piac minél hatékonyabb működését támogató megoldásokat tartotta meg.

    A közelgő uniós csatlakozásra tekintettel 2004. január 1-től megszűnt az erőművi villamos energia átvétel árszabályozása, a korábbi hatósági árakat a felek közötti tárgyalások alapján kialkudott ár váltotta fel. Miután a közüzemi nagykereskedelmi értékesítési átlagár hatósági szabályozása fennmaradt az új árak tárgyalása az átlagárnál drágább erőművek esetén nehezen haladt előre és megállapodásra esetenként, csak államigazgatási beavatkozással került sor.

    A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozással a piacnyitás felgyorsult, újabb fogyasztói kör számára nyílt meg a versenypiaci beszerzés lehetősége. A fogyasztók további piacra lépését a kedvező import villamos energia beszerzési lehetőségek is elősegítették.

  • Átvitel és rendszerirányítás integrációja

    Az átviteli rendszer és a tőle független rendszerirányítás kedvezőtlen működési tapasztalatai sürgették a két, engedélyesi tevékenységet ellátó szervezet integrációját. Erre 2006. január 1-vel került sor, az MVM Rt. által ellátott átviteli tevékenység, valamint az ahhoz kapcsolódó OVIT Rt. által ellátott átviteli hálózat üzemeltetői tevékenység MAVIR Rt. általi átvételével. A közüzemi nagykereskedelmi tevékenység transzparenciájának biztosítására 2006. augusztus 1-én az összes kapcsolódó kereskedelmi szerződés módosításával az MVM Trade Rt. is megkezdte érdemi működését.

  • Teljes piacnyitás

    Miután a 2003-ban elfogadott belső piaci irányelv a teljes villamos energia piacnyitás 2008. közepén történő megvalósítását írta elő, szükségessé vált a hazai szabályozás ennek megfelelő módosítása is, melyre 2007-ben került sor. A módosítás megszüntette a közüzemi nagykereskedelmi engedélyt, a közüzemi szolgáltatás helyett pedig az egyetemes szolgáltatás engedélytípust vezette be. Az MVM termelő, kereskedelmi társaságai szempontjából jelentős változást eredményezett az európai villamosenergia-piaci szabályozási gyakorlatban egyedülálló – telekommunikációs piac szabályozásból átvett – jelentős piaci erő (JPE) szabályozás bevezetése. A teljes piacnyitásra 2008. január 1-én került sor, így valamennyi – ipari és háztartási – fogyasztó szabadon választhatja meg az energiakereskedőjét.

  • Hosszú távú villamos energia beszerzési megállapodások újratárgyalása, megszüntetése, JPE szabályozás

    2005. novemberében a Bizottság a privatizáció idején kötött HTM-ekhez kapcsolódó tiltott állami támogatás vélelmezésével vizsgálatot indított. A HTM-ek ügyében indított eljárás várható eredményét figyelembe véve az MVM Trade 2007-ben kezdeményezte a HTM-ek újratárgyalását, piackomform kereskedelmi megállapodások megkötését. Miután az újratárgyalás csak részben sikerült a portfólió többi elemének jövője az eljárás eredményétől függött.  A Bizottság az eljárást lezárva, 2008. júniusában megállapította a HTM-ekhez kapcsolódó a tiltott állami támogatás tényét, kötelezve a Magyar Államot a szerződések hat hónapon belüli felbontatására, a tiltott állami támogatás összegszerű nagyságának megállapítására, és visszafizettetésére. Az újra nem tárgyalt szerződések felbontására 2008. december 31-vel részben az erre vonatkozó törvény erejénél fogva került sor. Ennek eredményeként az MVM Trade beszerzési portfóliója jelentősen lecsökkent. A portfólió értékesítése részben az egyetemes szolgáltatók részére (hatóságilag ellenőrzött árakon), rendszeres árveréseken, valamint a 2010-ben működését megkezdő hazai villamos energia tőzsdén (HUPX) történik. A liberalizált piac működésének JPE szabályozásra alapozott vizsgálatát követően a Magyar Energia Hivatal a nagykereskedelmi tevékenységet ellátó MVM Trade, és az üzemzavari tartalék gázturbinákat üzemeltető MVM GTER vonatkozásában a 40 %-ot meghaladó piaci részesedésre tekintettel megállapította a jelentős piaci erő létezését és ezért a társaságokat az általa meghatározott árakon történő értékesítésre kötelezte.

  • Elismert vállalatcsoport

    A 2006. július 1-jén hatályba lépett Gtv. bevezeti a magyar jogrendben korábban ismeretlen „elismert vállalatcsoport fogalmát. E jogi keretek alapján 2007. június 1-jén az állami tulajdonban maradt MVM Zrt. és leányvállalatai a hatékonyabb holdingszerű működést biztosító, a csoport optimumot elérő, az üzleti értéket növelő stratégiai célokat is szolgáló elismert vállalatcsoporttá alakultak. Az MVM csoport jelen működésével a tőzsdei társaságokkal szemben elvárt követelmények elérését és megtartását tekinti legfőbb feladatának.

  • Erőművi, hálózati fejlesztések

    bcxvAz európai villamosenergia-ipari liberalizáció az erőművek létesítését befektetői döntésekre alapozza, államigazgatási beavatkozást csak forráshiányos helyzet várható kialakulása esetén tart indokoltnak. Így a befektetők saját piaci kockázatvállalásuk alapján döntenek új projektekről. Az Európai Unió az energiahatékonyság javítására, a kapcsolt villamosenergia-termelés részarányának növelését, illetve a széndioxid kibocsátás csökkentését ösztönzi. Az előbbit figyelembe véve a hazai szabályozás kötelező átvétellel ösztönözte a helyi távhőrendszerekhez kapcsolódó kiserőművek fejlesztését, a megújuló források arányának növekedése pedig a régebbi szénbázisú erőművek részbeni biomassza (elsősorban a korábban tűzifaként értékesített rönkfa) tüzelésre történő átalakításával valósult meg. A HTM-ek megszűntetéséhez kapcsolódóan nagyteljesítményű, részben távfűtést kiszolgáló gáztüzelésű erőművek is a kötelező átvétel körébe kerültek. Az ehhez kapcsolódó keresztfinanszírozás a gazdaságpolitikát, a kötelező átvételi rendszer újragondolására ösztönözte, így a jövőben az előbbi erőművek piacra lépésének elősegítése az európai gyakorlatban elfogadott más módszerekkel (pl.: bizonyítványrendszer) történhet.

    Az évtized elején hozott döntések alapján megtörtént a Paksi Atomerőmű eredetileg 440 MW névleges teljesítményű blokkjainak teljesítmény növelése 500 MW-ra, megkezdődött az üzemidő hosszabbítás előkésztése, amellyel az erőmű működési időtartama további 20 évvel növekedhetne, így a blokkok leállítására 2032-2037. között kerülhetne sor. A 2000-es évtized második felében a többletkapacitások leépülését követően a piacnyitás elején lecsökkent nagykereskedelmi energiaárak jelentős növekedése volt megfigyelhető. A kialakult árak a befektetések megtérülését valószínűsítették, így új erőművek létesítésének megkezdésére ösztönöztek. Ennek hatására kezdődött meg a gönyűi, vásárosnaményi kombináltciklusú, ajkai nyíltciklusú gázturbinás erőművek létesítése, a Dunamenti Erőműben a 215 MW-os blokkok egy részének új kombinált ciklusú egységekkel történő kiváltása, valamint a Mátrai Erőműben a hazai lignitbázisra alapozott új blokk létesítésének, illetve a Teller, Lévai Projektek keretében a Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítése. Utóbbira vonatkozóan a Parlament 2009-ben elvi döntést is hozott. A 2008. végén bekövetkezett gazdasági válság hatására visszaeső villamos energia árak a megkezdett befektetéseket versenyképtelenné tették, azok egy része leállításra került, az elkészült berendezések pedig nem vagy csak alig üzemelnek. Az igények ugyan növekedésnek indultak, de az árak még mindig nem érték el a válság előtti szintet.

    A mostani évtized legnagyobb feladata a megújuló villamosenergia-termellés részarányának az Európai Unió által elvárt szintre történő növelése. Az erre vonatkozó Nemzeti Cselekvési Terv elkészült, a végrehajtás azonban még nem kezdődött el.

    A hálózatfejlesztés a közép- és hosszú távú fejlesztési tervek elkészítésével, végrehajtásával a MAVIR Zrt. kompetenciájába tartozik. A hálózatfejlesztés célja a Villamos Energia Törvényben, szabályzatokban, szerződésekben meghatározott EU-normáknak megfelelő ellátás- és üzembiztonság fenntartása, az átviteli hálózat olyan mértékű fejlesztése, amely lehetővé teszi a villamosenergia-piac egésze számára a hatékony működést. Ennek megfelelően az EU csatlakozást követően újabb 400 kV-os nemzetközi (Békéscsaba-Arad, Pécs-Ernesztinovó, Szombathely-Bécs) és hazai (Győr-Szombathely-Héviz, Martonvásár-Bicske) összeköttetések, alállomások létesültek, javítva a nemzetközi villamosenergia-kereskedelem lehetőségeit és a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát.

  • Rendszerirányítás szétválasztása

    Az Európai Bizottság a belső villamosenergia-piacra vonatkozó szabályozás 2003-ban történt módosítását követően 2007-ben újabb javaslatot terjesztett elő az egységes európai villamosenergia-piac létrehozásának további ösztönzésére, a működés során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére. A szabályozás módosításának, melyek elfogadására 2009. júliusában került sor lényeges eleme a rendszerirányítási tevékenység termelői, kereskedelmi tevékenységektől történő szétválasztása. Erre tulajdonosi szétválasztással (az átviteli, rendszerirányítási tevékenységet végző leányvállalatok értékesítésével, a rendszerirányítás (nálunk 2005. végéig működő modelljéhez hasonló) függetlenítésével, vagy a leányvállalat teljes döntési függetlenségének megteremtésével kerülhet sor. A hazai jogalkotás a 2009. végén elfogadott VET módosítással az utóbbi úgynevezett ITO modell létrehozásáról döntött.  Ennek és a kapcsolódó társasági döntéseknek megfelelően befejezdődött a modell gyakorlati megvalósítása, így az uniós irányelvben rögzített 2012. március 3-ig a szétválasztás az elvárásoknak megfelelően megtörtént.

  • Bővülő tevékenység

    Meglévő erősségeire, eszközállományára építve 2011-től az MVM Csoport új üzleti területeken is megjelent. A kormány döntése értelmében a társaságcsoport üzemelteti az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot és annak felhordó hálózatát. A fokozottan biztonságos kormányzati hálózat működtetéséhez szükséges eszközöket az EU ún. 3. energiacsomagjában meghatározott szétválasztási követelményeknek megfelelően az újonnan létrehozott MVM NET Zrt. tulajdonolja és üzemelteti.

    Magyarország és a régió energiabiztonsága szempontjából kiemelten fontos a földgázellátás folyamatossága, az ellátási útvonalak diverzifikációja. A kormány döntése értelmében az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi tulajdonában álló Magyar Gáz Tranzit ZRt. felügyelte a Magyar-Szlovák Összekötő Földgázvezeték hazai szakaszának megépítését valamint a társaság feladata a vezeték üzemeltetése is. A társaságcsoport vizsgálja annak lehetőségét, hogy további új ellátási útvonalak kiépítésében is részt vegyen.

    A 2013-ban az MVM Csoport által az E.ON-tól megvásárolt Magyar Földgázkereskedő Zrt. és a Magyar Földgáztároló Zrt.  nemzeti tulajdonban szavatolja Magyarország biztonságos földgázellátását.