MVM edukációs anyagok


Mi az MVM-nél nem csak termeljük és szolgáltatjuk az energiát. Ennél sokkal többről szól a munkánk. Nekünk az MVM Csoportnál az energia a hivatásunk. Több mint 100 tagvállalatunk szerteágazó tevékenységekkel vesz részt hazánk és a környező országok mindennapjaiban. Szeretnéd tudni, mi mindenről van szó, ha az energia kerül terítékre? Tudj meg rólunk többet kisfilmünkből


Az MVM Csoport hazánk villamosenergia-piacának egyik legnagyobbja.

A Tények és tévhitek című animációs sorozatunkban hétköznapi energetikai kérdéseket járunk körbe.





















Az MVM Csoport a magyar földgázpiac meghatározó szereplője.


MVM Csoport - A napenergia is nálunk dolgozik.


Az MVM Csoport Magyarország villamosenergia-rendszerének irányítója.

Az MVM Energetikai Históriák sorozatban a magyar energiatörténet néhány fontos szereplőjét és mérföldköveit mutatjuk be.



Tudtad, hogy a Magyarországon termelt áram több mint tizedét megújuló energiából állítják elő? Szerinted melyek a megújuló energiaforrások? Ha szeretnél többet megtudni a zöld áramról, kattints a videóra!


Tudtad, hogy a napenergia az egyik legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energiahordozó a Földön? Az Okosbútorban elhelyezett napelemek és egy inverter segítségével bátran tölthetjük okos eszközeinket. Kattints az alábbi videóra és megtudhatod, hogyan lehetséges ez.


Érdekel, hogyan működik Magyarország legnagyobb erőműve, a Paksi Atomerőmű? Szeretnél többet tudni arról, hogy hol, hogyan „készül” az áram? Nézd meg LuckeY videóját, és minden kérdésedre választ kapsz!


Gondolkodtál már azon, hogy honnan, hogyan érkezik az áram otthonodba? Hogy melyik háztartási eszköz mennyi áramot fogyaszt? Nézd meg Gyetván Csaba „Hogyan készült?” videóját, amelyben bepillanthatsz a magyar energiarendszer működésébe!


Tudod, hogy hol van Magyarország egyik legnagyobb naperőműve? Érdekel, hogyan lesz áram a napfényből? Nézd meg Horváth András videóját, amelyből azt is megtudod, hol termelik a legtöbb áramot Magyarországon!


Van két garázs, mindegyikben egy-egy autó: az egyik elektromos, a másik dízel vagy benzines. Ha elindítják az autók motorját, melyik garázsban lesz tisztább a levegő? Ha szeretnél még többet megtudni az e-mobilitásról, nézd meg ezt a videót!


Lényegében a Nap energiatermelését „másolná” az ITER, a világ első, ipari méretű fúziós erőműve. Itt 100-150 millió Celsius-fokos hőmérséklet mellett termelnének végtelenül tiszta áramot a távolabbi jövőben. A jövő energiájáról további részleteket tudhatsz meg Magyarósi Csaba videójából.


Tudod, hogy miből keletkezett a kőolaj és a földgáz? Hogy milyen anyagokból állnak? Hogy milyen mélyek a földgázkutak? Ilyen és hasonló kérdésekre is választ kaphatsz, ha a videóra kattintasz!
Privát a video!


Tudod, hogyan kerül áram az otthonodba, iskoládba vagy éppen az elektromos járművekbe, eszközökbe? Videónkból megismerheted az áram útját Magyarországon, ide kattintva pedig egy infografikán mutatjuk be, az elektromosság hogyan érkezik meg az erőművekből a nappalitokban található konnektorokba.
Privát a videó!


Te mi mindent tudsz az energetikáról? Hallottál már a biomasszáról? Vagy tudod, hogy milyen típusú erőművek léteznek? Nézz körül energetikai fogalomtárunkban, ahol biztosan találsz újdonságot!



Akkumulátor: Egy energiatároló, amely töltés során a villamos energiát kémiaienergiává alakítja, huzamosabb ideig tárolni tudja, majd kisütéskor villamosenergiává konvertálja vissza. A növekvő számú megújuló erőművek hatékonyrendszerbe integrálásának elősegítésében nagy szerepet fog játszani.



Biomassza: Az energetikai célra hasznosítható biomasszát szerves anyagok,hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett növényinyersanyagok alkotják. A biomasszát elégetve vagy csak hőt, vagy hőt,- ésvillamos energiát is elő lehet állítani. A biomasszát megújuló és karbon semlegesenergiaforrásnak tekintjük.



A CNG (Compressed Natural Gas) nem más, mint nagynyomásra sűrített földgáz.A földgáz járművekben történő felhasználása kevés károsanyag-kibocsátássaljár, ezért a jövőbeni környezetbarát közlekedés egyik alternatív üzemanyagalehet.



Dinamónak nevezzük azokat a forgó átalakítókat, amelyek mechanikai energiábólegyenáramú villamos energiát állítanak elő. Működése a mozgási indukció elvénalapul, amikor egy vezetőt erős mágneses térben mozgatunk, akkor a vezetőbenfeszültség indukálódik. Az MVM Csoport erőműveiben használt generátorokműködése is hasonló fizikai elven alapul, mint a régi idők kerékpár lámpáihozhasznált dinamó.



Az erőművek a különböző energiahordozókból (fosszilis, nukleáris, megújuló)villamos energiát állítanak elő. A hagyományos hőerőművek a fosszilis energiahordozók vagyis a szén, a kőolaj és a földgáz elégetésekor felszabaduló hőtalakítják villamos energiává. A nukleáris erőművekben, más néven az atomerőművekben a maghasadás folyamata szolgáltatja a hőenergiát. A nap-, víz-, ésszélerőművek megújuló energiaforrásokat hasznosítanak, és azokat különbözőtechnológiákkal alakítják villamos energiává.

A fűtőérték egységnyi tüzelőanyag tökéletes elégetésekor felszabaduló energiamennyiséget jelenti, melynek mértékegysége lehet: MJ/m³ (gázok), vagy MJ/kg(szilárd), MJ/liter (folyékony). A földgázszolgáltatás igénybevételekor a felhasználó a felhasznált energiamennyiség után fizet, ezért fontos, hogy az elfogyasztott, köbméterekben mért gáznak mekkora a fűtőértéke. A fűtőérték az Egyetemes Szolgáltatási Üzletszabályzatban rögzített 34,00 MJ/ m³ értéktől jellemzőenmindössze ± 5 százalék-kal térhet el.



A gázmotor egy átalakított négyütemű, belső égésű Otto-motor, amely egyszerreképes villamos energiát (generátort hajt) és hőt (a kenőolaj, hűtővíz, valamint afüstgáz hulladékhőjének visszanyerése) is termelni. A gázmotoros kapcsoltenergiatermelést elsősorban azokon a felhasználási területeken célszerű alkalmazni, ahol egyidejűleg jelentkezik villamosenergia,- és hőigény is, ekkor primerenergia megtakarítást és CO2 kibocsátás csökkentést lehet elérni.



A hőszivattyú egy olyan berendezés, mely képes arra, hogy tüzelőanyag helyifelhasználása nélkül, villamos energia segítségével fűtsük otthonunkat. A hőszivattyú ugyanazon elv szerint működik, mint egy hűtőgép, csak a kondenzátor(„meleg”) oldalon leadott hőt hasznosítjuk.



Az inverterek a naperőművek helyes működéséhez szükséges berendezések,melyek a napelemek által termelt egyenáramot alakítják át váltakozó árammá.Az alkalmazott inverterek a működtetéshez szükséges vezérlő és érzékelő áramköröket, valamint az illesztő, védelmi és biztonsági funkciókat ellátó részegységeket, továbbá a kapcsolókat és csatlakozókat is tartalmazzák. Az MVM Csoporttermelői portfóliója már több, mint 100 MW naperőmű kapacitással rendelkezik,ami a tervek szerint tovább bővül majd.



Kombinált ciklusú erőmű: a gázturbinás erőművek egyik típusa. A kombináltciklusú erőműben a villamos energiát termelő gázturbinából kiáramló forrófüstgázt hőhasznosító kazánba vezetik, majd ennek hőenergiáját felhasználvagőzt állítanak elő, ami egy villamos energiát termelő gőzturbinát hajt meg. Azilyen típusú termelőegységek különböző megoldásokkal akár hőszolgáltatásra isképesek, ekkor már fűtőerőműveknek nevezzük őket. Hatásfokuk jóval kedvezőbb,mint a hagyományos hőerőműveké, ezáltal kevesebb tüzelőanyagot égetnek el,amelynek következménye az alacsonyabb ÜHG kibocsátás.



A LED, más néven fénykibocsátó dióda (Light Emitting Diode) egy félvezetőanyagból készült fényforrás. A nagy fényáramú, energiatakarékos (jó fényhasznosítású) eszköz feltalálása alapjaiban változtatta meg a világítástechnikát.A technológiát már 1994-ben kifejlesztette egy japán kutatócsoport, azonbanmunkájukat csak 2014-ben jutalmazták Nobel-díjjal. A LED-es fényforrások ahagyományos izzókhoz képest 80-90 százalék-kal kevesebb villamos energiát használnak fel, ezáltal az üzemeltetésük olcsóbb, élettartamuk hosszabb, továbbá nemérzékenyek a gyakori ki-be kapcsolásokra sem.



A „maghasadás” elnevezés Lise Meitnertől ered, aki elméleti magyarázatot adottaz első maghasadásra, amelyet kollégája, Otto Hahn hozott létre 1938-banmunkatársa, Fritz Strassmann segítségével.



Nagyfeszültségű átviteli hálózat: A villamos energia rendszer nélkülözhetetleneleme a nagyfeszültségű átviteli hálózat, melynek jellemző feszültségszintje400-220 kV, de találkozhatunk 120 kV-os, de akár 750 kV-os távvezetékkel is.Fő feladata, hogy az erőművekben megtermelt villamos energiát a lehetőlegkevesebb veszteséggel elszállítsa és átadja – transzformátor alállomásoksegítségével – a kisebb feszültségű elosztó hálózatok felé. A nagyfeszültségűhálózathoz csatlakoznak az erőművek, az országokat összekötő vezetékek(import-export lebonyolítása) és a nagyfogyasztók (ipari létesítmények) is.



OCGT: A hazai energiarendszernek – többek közt a növekvő időjárásfüggő kapacitások elterjedésemiatt – szüksége van olyan rendszerszintű szolgáltatást nyújtó ún. tartalék erőművekre, melyekgyorsan indíthatók, rugalmas üzemeltetésűek és széles teljesítmény-tartományban szabályozhatók. Erre a feladatra alkalmasak a gázturbinás erőművek, melyeknek altípusai a nyílt ciklusúberendezések (OCGT – Open-cycle gasturbine). Működésük elve szerint – hasonlóan a repülőgépeksugárhajtóműveihez – a gázturbinával egy tengelyre szerelt kompresszor a beszívott környezetilevegőt sűríti, mely később a bejuttatott tüzelőanyaggal együtt az égéstérben elég. A égés soránkeletkezett füstgáz a gázturbina meghajtását követően a környezetbe távozik, emiatt nevezzüknyílt ciklusúnak a folyamatot. Az MVM erőművi flottájában is vannak nyílt ciklusú gázturbinásegységek, mint például a képen látható MVM GTER Zrt. Sajószögedi Erőműve.



Passzívház: A passzívház az egyik leginkább környezetbarát lakhatási megoldás.A passzív házak primer energiaigénye jelentősen kevesebb, mint a hagyományosházaké. Ez annak köszönhető, hogy építésük és üzemeltetésük során korszerű ésenergiahatékony építészeti (tájolás, hőszigetelés, nyílászárók), épületgépészeti(szellőztetés, fűtés, hűtés, világítás) megoldásokat alkalmaznak. A környezetreés az emberekre gyakorolt hatása is kedvező. A passzívházak terjedésévelcsökken a CO2- és az egyéb energiaformák átalakítása során végbemenőkárosanyag-kibocsátás.



Rendszerirányító: A rendszerirányítás feladata az országos energiarendszerteljesítmény-egyensúlyának fenntartása, a mérlegkörök tervektől valóeltéréseinek kiegyenlítése. Ehhez meghatározza a szükséges tartalékokat, aszabályozás számára lekötött teljesítményeket. Elkészíti a hálózatfejlesztésistratégiát és javaslatot tesz az erőműpark fejlesztésére. A Rendszerirányítójelentős szerepet játszik a piacszervezés területén, folyamatosan nyomon követiés alkalmazza a jogszabályi környezetet változását. A Rendszerirányítóalapította és működteti a magyar villamosenergia-tőzsdét (HUPX).



Síkkollektor: A síkkollektor a napkollektorok egyik legelterjedtebb és legismertebbváltozata. Működés elvének lényege, hogy egy jó fényáteresztő képességű biztonságiüveglapon (vagy műanyagon) keresztül, általában fekete felületre (abszorberre)érkező napsugárzást elnyelje (kiváló abszorpciós képesség) és magában is tartsa(alacsony emissziós tényező). Az abszorber a belülről hozzáerősített csővezetékszakasszal együtt felmelegszik, így a hő a csövekben lévő közeg (víz, víz-fagyállóoldat, termoolaj) segítségével elszállítható és leggyakrabban használati melegvíz,fűtési melegvíz, vagy uszodavíz előállítására használható.



Szélerőmű: A megújuló energiaforrások egyike a szél mozgási energiája, rövidena szélenergia. Azokat a berendezéseket, amelyek a légtömegek mozgási energiáját mechanikai energiává, majd villamos energiává alakítják, szélturbináknak nevezzük. A szélenergiahasznosítása közben nem keletkeznek káros anyagok, így a szélturbinák üzemeltetésekörnyezetbarát. Tovább érdemes azt is megemlíteni, hogy egy szélerőműpark által elfoglaltterület 99 százaléka érintetlen marad, vagy mezőgazdasági célokra felhasználható. Az MVMCsoportnak Sorponkövesd és Nagylózs határában van egy 8 db turbinából álló szélerőműparkja, amely ~23.500 háztartás villamosenergia igényét elégíti ki évente.



Transzformátor: A transzformátorok olyan villamos berendezések, amelyek egy adott áramúés feszültségű teljesítményt más áramú és feszültségű teljesítménnyé konvertálnak. Azerőművekben megtermelt villamos energiát a hálózatra táplálás előtt magasabb feszültségszintre szükséges feltranszformálni, hogy a villamos energia szállítása a leggazdaságosabban történjen. A felhasználási helyek előtt pedig szükséges letranszformálni, hogy a fogyasztókat megfelelően tudjuk használni. A transzformátorok a villamosenergia rendszer fontoselemei. Magyar tudósok nevéhez fűződik az energiaátvitelre alkalmas transzformátor szabadalma: Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly.



Üzemzavar: a rendeltetésszerű működés során a technológiai folyamatokbanbekövetkező nem várt esemény. A meghibásodás enyhe formája, amikoraz üzemeltetés tárgya működőképes, de üzemállapot-jellemzői közül egyvagy több az előírt tűrési értéken kívül esik. Az üzemzavarok termeléskieséssel járhatnak. Vízturbina: minden olyan erőgépet vízturbinának nevezünk, amely forgó mozgással a víz munkavégző képességét mechanikai munkává alakítja.

Alvó üzemmód: az a készenléti állapot, amikor a készülék adatvesztés nélkül alacsonyabb energia felvétel mellett működik tovább. Előnye, hogy a memóriában tárolt adatok az altatás pillanatában másolatként átkerülnek a merevlemezre egy mappába. Visszatéréskor a készülék melegedés nélkül, pillanatok alatt újra üzemkész lesz.
Alvó állapot használatával rengeteg energiát meg tudunk spórolni, hiszen a mindennapos újraindításhoz sokkal több energiára van szükség. Egy átlagos laptop 15-60 watt energiát használ bekapcsolva, míg alvó módban csak 2 wattot.

Biztosíték: A biztosítékoknak döntő szerepe van a hálózat és a lakás védelmében. Az elektromos áram hőhatása miatt tűz keletkezhet, ha túlzottan nagy áram folyik a hálózatban. A biztosíték feladata, hogy túl nagy terhelés esetén megszakítsa az áramkört. Ma már szinte csak automata biztosítékokat alkalmaznak, amelyeket a hiba kijavítása után egyszerűen visszakapcsolhatunk.

Csatlakozási pont: A közcélú és a felhasználói hálózat tulajdoni határa, ameddig a villamos művek felelősek a villamos energia fogyasztóhoz való szállításáért. Minden pontnak van egyedi azonosítója, egy fogyasztónak pedig több csatlakozási pontja is lehet. Ezen a ponton keresztül történik a villamos energia szolgáltatás mennyiségi és minőségi teljesítése.

Dióda: A LED, más néven fénykibocsátó (fényemittáló) dióda, egy félvezető anyagból készült nagy fényáramú és energiatakarékos fényforrás. A LED-es fényforrások a hagyományos izzókhoz képest 80-90%-kal kevesebb villamosenergiát használnak fel, aminek köszönhetően az üzemeltetésük olcsóbb, élettartamuk hosszabb, és nem érzékenyek a gyakori ki-be kapcsolásokra sem.

Energetikai tanúsítvány, másnéven e-tanúsítvány vagy e-zöldkártya. Egy igazoló okirat, ami az épületek jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza, vagyis megmutatja, hogy az adott ingatlan mennyire jól használja fel az energiát. A tanúsítványt az épületenergetikai auditjelentés alapján a tanúsítási vizsgával rendelkező szakember készíti el. A legkedvezőbb, minimális energiaigényű ingatlan besorolása AA++, míg a kiemelkedően rossz energetikai minőségű épületek JJ besorolást kaphatnak.

Fénycsatorna: egy olyan eszköz, aminek a segítségével a természetes fényt el tudjuk juttatni az épületek olyan ablaktalan vagy sötét helyiségeibe, tereibe, ahol nincs lehetőség ablak elhelyezésére. A fénycsatornán keresztül bejutó fény nem csak kedélyállapotunkra és komfortérzetünkre lehet jó hatással, de egyben energiatakarékos megoldás a fürdőszoba, a mellékhelyiség vagy a ház közepére tervezett szoba megvilágítására. Leghatékonyabb a tetőre elhelyezni, mert így több fényt gyűjt és juttat el a helyiségbe.

Gázmérő: olyan gáztértfogat-mérő eszköz, aminek a feladata a felhasznált vagy átáramlott gáz mérése és kijelzése. Az átáramlott gáz mennyiségét köbméterben mérik. A szolgáltatók a mért adatok alapján havonta számláznak, ez alapján fizetnek a fogyasztók.

Hőhíd: az épületek határolószerkezeteinek azon helyeit nevezzük így, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet eloszlás alakulhat ki, tehát hőhidak a belső fűtött helységeket kötik össze a fűtetlen részekkel vagy a külső levegővel. A hőhíddal járó jellemző problémák: hőveszteség, alacsony felületi hőmérséklet vagy páralecspódás és penészképződés. Hőhídmentes szerkezet nem létezik, de azok negatív hatásait átgondolt tervezéssel vagy megfelelő hőszigeteléssel jelentősen lehet csökkenteni.

Infrafűtés: Fűtőtestek hősugárzásával történő fűtés, aminek nagyságrendekkel magasabb a hatásfoka, mivel a napfényhez hasonlóan nem a levegőt melegíti fel, hanem a hősugárzást elnyelni képes embereket és tárgyakat. Ennek köszönhetően olcsóbb és élettanilag is kedvezőbb hatású, mint a hagyományos fűtési megoldások.

Konnektor: A villamos csatlakozó fali aljzatba szerelt és az épület szerkezeti részeihez rögzített eleme, amin keresztül az elektromos készüléket összekapcsoljuk a szolgáltató hálózattal. A csatlakozódugókkal együtt rendszert képeznek, névleges feszültségüket és terhelhetőségüket az országok nemzeti szabványban rögzítik.

Leolvasás: a különböző közművek elszámolását segítő folyamat. Az éves elszámoló számlát a leolvasás hónapjában, a tényleges fogyasztásnak megfelelően állítja ki a közműszolgáltató. A leolvasások közötti hónapokban részszámlákat állít ki, sikertelen leolvasás esetén becsült mérőállás alapján bocsátja ki az éves elszámoló számlát.

Magánvezeték: olyan vezeték, ami nem minősül közcélú vagy termelői vezetéknek, funkciója szerint az elosztó hálózathoz közvetlenül kapcsolódó felhasználó/vételező ellátására szolgál.

Nyílászárók: A korszerű nyílászáróknak számtalan szempontnak meg kell felelniük, ilyen például a légzárás, a hő-és hangszigetelés, az UV sugárzás elleni árvédelem, betörésvédelem, és egyes esetekben a tűz-, gáz- és szilánkbiztonság is. Anyagukat tekintve készülhetnek fából, műanyagból és fémből is. A modern nyílászárók szárnyai és tokjai több légkamrából állnak, melyek biztosítják a szellőzést és a szigetelést is.

Okosotthon: Az a rendszeregyüttes, aminek részei egymással együttműködve irányítják a házunk, lakásunk központi rendszerét. A rendszert általában interneten keresztül érhetjük el, és a technikai megoldások segítségével képesek vagyunk távolról irányítani a fűtést, a villamossági rendszer elemeit, de akár a szobában található elektromos redőnyrendszert is.
Az okosotthon-rendszereknek köszönhetően megelőzhetővé válnak a lakástüzek, de akár az energiafelhasználásunk is optimalizálható azzal, hogy érkezés előtt fél órával kapcsoljuk csak fel a fűtést.

Padlófűtés: amikor a kis átmérőjű csövek, azaz a hőleadó felületek a padló alá kerülnek beépítésre. A bennük keringő meleg folyadék leadja hőjét, és az a padlón keresztül fűti a szobát. Előnye, hogy a radiátoros vagy konvektoros fűtéshez képest hatékonyabban (kevesebb tüzelőanyagra van szükség) üzemeltethető, mert a hőátadás egyenletes és jóval nagyobb felületen történik, mint a hagyományos fűtőpanelek esetében.

Radiátor: olyan hőleadóegység, amely a forró meleg folyadék keringetésével melegíti fel a levegőt. A hőleadó egység anyaga (általában fém, a jó hővezető képességük miatt) a vele érintkezésbe lépő levegőt felmelegíti. A radiátor megnevezés helytelenül épült be a köztudatba, mert a hőátadás nem hősugárzás (radiáció) formájában, hanem hőáramlás (konvekció) útján történik meg.

Szigetelés: az otthonaink szigetelésének célja, hogy a csökkenjen az épület fűtési és hűtési energiafelhasználása, és minimalizálódjon a hőveszteség. Az 1970-es évek óta folyamatosan fejlődő technológiának köszönhetően az épületek sokkal jobban tartják a hőt, ezáltal energiát spórolhatunk meg. A legnépszerűbb hőszigetelő anyagok között van a kőzetgyapot, a PUR hab, de akár más anyagok is, mint például a parafa, a kókusz, minden olyan anyag amelynek jó a hőszigetelő képessége (azaz rossz a hővezető képessége).

A távfűtés, a hőszolgáltatás egy felhasználóbarát, hatékony és környezetbarát formája. A fogyasztóktól távol lévő fűtőművekben és fűtőerőművekben megtermelt hő távvezetékeken keresztül jut el a lakók otthonába. A távfűtés általában kevesebb primerenergia felhasználással jár, mintha mindenki saját maga oldaná meg a fűtését, emiatt a jelentősége a globális felmelegedés miatt egyre nagyobb, mert a megfelelően kialakított rendszer jelentősen hozzájárulhat a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez. További előnyei a kiszámíthatóság és a szolgáltatás biztonsága.

UPS: Uninterruptible Power Supply, vagyis szünetmentes tápegység, olyan eszköz, ami az akkumulátorokban tárolt elektromos energia segítségével biztosítja az áramot elektromos eszközeinknek, akkor is, ha megszűnik az áramforrással való összeköttetés vagy azon áramszünet lépne fel.
A UPS-t általában számítógépek és egyéb telekommunikációs eszközök védelmére használják, amiknél egy kimaradás nagy információvesztéssel vagy akár hardversérüléssel is járhat.

Üzemidő: Az az időtartam, ameddig az akkumulátorral működő háztartási berendezések vagy technológiai eszközök különböző üzemeltetési módok (pl. bekapcsolt kijelző, készenléti állapot, stb.) mellett működni képesek. Az üzemidő és a teljesítmény szorzata adja az energiafelhasználás nagyságát.

Villamos fogyasztásmérő: A villamosenergia-fogyasztás időbeni mérésére és a fogyasztói elszámolására szolgáló eszköz, amit a vételezett és kiadott energia mennyiségének meghatározására használjuk.
A hagyományos eszköz működési elve az elektromágnesesség jelenségén alapszik, a forgórész által megtett fordulatok száma arányos az elfogyasztott villamos energiával.

Watt: A teljesítmény SI-mértékegysége, ami James Watt skót feltaláló nevéből származik. A teljesítményt a munka és az elvégzéséhez szükséges idő hányadosával számolhatjuk ki.
A háztartási gépeink teljesítményét általában wattban (W), míg egy lakóépület fűtési és hűtési, valamint villamosenergia-szükségletét kilowattban (kW) szokták megadni. A teljesítmény és a munkavégzés időtartamának szorzatával kapjuk meg az eszközök fogyasztását.

Zsalugáter: Nyílászárókra rászerelt berendezés, ami az árnyékoló funkciója révén csökkentheti nyáron a közvetlen napsugárzási hőterhelést, így a klimatizálás energiaigénye is alacsonyabb lehet.